Kurátor: Simon Kati

Megnyitó: 2009. április 7. 19h

„… Az az érzésem, hogy ma senki nem képes egy másfajta működő rendszert elképzelni. Ebből azonban nem következik, hogy széttárt karokkal tudomásul kell vennünk azt, ami van. Ha nem is világméretekben, ha nem is globálisan, de ki-ki a maga kompetenciájának keretei között képes lehet változtatni a dolgokon. …” Vajda Mihály

Hol van már a fal leomlása körüli eufória és optimizmus? A hit, hogy az egyén, a közösség, netán a világ jövője megváltoztatható, és az elszántság, hogy ezért egyenként vagy kollektíven tenni akarjunk?
Majd 20 évvel a meghatározó politikai és társadalmi változások után napjainkra általánosnak mondható a kiábrándultság és a pesszimizmus érzete, az illúziók és ideák elvesztése, a fásultság és az érdektelenség. Az általános dezillúzió közepette csak félve tesszük fel a kérdést, vajon van-e kiút a kiábrándultságból? Álmodozók vagyunk-e, ha azt gondoljuk, mégis lehet változtatni a való világon? Lehet-e az egyénnek bármilyen hatása e komplex rendszer megmozdítására?

A 'Try to make a simple gesture, no matter how small!' / Próbálj tenni valamit, még ha csekélység is! kiállítás az apró gesztusokban rejlő lehetőségekre koncentrál, olyan kis tettekre és művészi intervenciókra kísérel meg példákat kínálni, amelyek hatást gyakorolhatnak az adott környezet rendszereire. A kiállításban szereplő művek alkotói koncepciójáról elmondható, hogy egy-egy társadalmi, emberi szituáció (helyzet, állapot, történet, stb.) megváltoztatásának szándéka mentén formálódik. A kiindulópont maga a realitás, melyet a művész beavatkozása más irányba terel. Ennek indítéka a vágyak teljesítése, az álmok valóra váltása személyes és társadalmi szinten. Az egyén vagy a közösség ennek megfelelően új szituációba kerül, egy alternatív jelenbe, vagy egy lehetséges jövőbe, amely egyúttal saját életére, sorsára, helyzetére vonatkozólag kínál új nézőpontot. A művészi beavatkozás minimális, gyakran csak jelképes és formai, amely azonban arra mindenképp elegendő, hogy legalább egy pillanatra felvillantsa az elképzeltet, ugyanakkor új megvilágításba helyezze a realitást is, és bizonyos értelemben hidat verjen a kettő közé.

Nyitva: keddtől vasárnapig 16 – 19 óráig, valamint előadások előtt és után egy órán keresztül`

A kiállításhoz kapcsolódó program:

2009. április 8. 19h
Lumen vetítés: Arthur Kleinjan
Moments of Considered Time
2008, 35 mm-es film DVD-n, 19:25 perc

Lumen Galéria, 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2.
www.photolumen.hu

Arthur Kleinjan ’Moments of Considered Time’ című filmjének alapja egy fotósorozat, amelyen Kairó hídjain, udvarlás közben lencsevégre kapott párok láthatók. A narrátor elmondása szerint a fotókat egy fotólaborban hagyta valaki előhívásra, de soha nem ment vissza értük. Egy sajtófotós képei, aki időközben eltűnt.
A fotók és a fotós eltűnése iránti érdeklődés arra készteti a narrátort, hogy felkeresse a képeken látható helyeket, és újra fotózza a helyszíneket és az ott talált szituációkat.
A kutatás során megismerjük a narrátor gondolatait, és személyes megfigyeléseihez és tapasztalataihoz kapcsolódóan a fotók társadalmi, politikai és történelmi jelentésrétegeit.

A ’Moments of Considered Time’ a mai Kairó képeit a film és a fotográfia történetével fonja össze. A személyes megfigyelésekkel és emlékekkel együtt olyan összetett képet alkot, amely álomszerű többértelműségével Kairót és lakóit egyszerre láttatja antropológiai és romantikus megközelítésben.

A ’Moments of Considered Time’ elmélkedés fotográfiáról, udvarlásról, fikcióról és valóságról, az időről és a helyről, amit összességében emlékként definiálunk.

www.arthurkleinjan.nl